4. A valóság észlelésének módjai

A kvantumvilágban a Megfigyelés pillanatáig minden a valóság összes lehetséges állapotának szuperpozíciójában (egyidejű együttlétezésében) létezik. A Megfigyelő tudatállapota a megfigyelés pillanatában meghatározza a valóságnak azt a változatát, amelyet ez a Megfigyelő abban a pillanatban észlel. Ha megváltozik a tudatállapota, megváltozik az észlelés módja, és megváltozik az általa észlelt valóság is.

Más szóval, amint az ember valahová irányítja a figyelmét, abban a pillanatban a kvantum sokféleség teljes káoszából azt a rendet, a valóságnak azt a képét fogadja be, amely abban a pillanatban megfelel a valóság észlelési módjának (mintájának).

Vagyis A VALÓSÁG ÉSZLELÉSÉNEK MÓDJA = A VALÓSÁG TEREMTÉSÉNEK MÓDJA. Ez azt jelenti: amilyen a valóságészlelésünk módja (a mi mintáink), olyan valóságot (egészséget, kapcsolatokat, státuszt, pénzt, embereket, eseményeket) figyelünk meg magunk körül. Szó szerint pontosan a valóságnak ezt a változatát, az események alakulásának ezen forgatókönyvét, a világnak ezt a képét ragadjuk ki a kvantumlevesből.

Alapértelmezés szerint belénk volt építve a tőlünk függetlenül létező, objektív valóság észlelési mintája. Az észlelés módjának megváltoztatásával megváltoztatjuk életünk teljes kontextusát: megváltozik az események forgatókönyve,

váratlan események kezdenek történni, az emberek másképp viselkednek. A valóság észlelésének számos módja létezik, de kiemelhető a négy legelterjedtebb.

1. Objektív valóság Amikor hisszük, hogy a valóság tőlünk külön, függetlenül létezik, vagyis objektíven, és kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a külső eseményekhez, küzdeni a túlélésért, versengeni stb. Ez a valóság észlelésének a többség számára megszokott módja, és fentebb ezt már kellő részletességgel megvizsgáltuk.

2. Vallásos Amikor mindent egy külső, az embertől elkülönült Felsőbb Erő („nagyapó a felhőn”) irányít, az embernek pedig be kell tartania a megszabott szabályokat és dogmákat, hogy halála után egy „mennyország” nevű, bizonyos mitikus helyre jusson. Ez egyfajta Hit, észlelési minta. Ám az észlelési minta önmagában nem garantálja, hogy az ember a mennybe jut; az észlelési minta egyáltalán nem terjed ki arra, ami az emberrel a halál után történik, hanem azt határozza meg, amit az ember életében megél.

3. Mágikus Amikor az ember mágikus tárgyak és rituálék, valamint barátságos túlvilági erők és energiák segítségével igyekszik pontszerűen hatni a valóságra – mint

egy mágus vagy sámán), és kénytelen különféle módokon kívülről energiát szerezni a kívánt dolog eléréséhez.

4. A Teremtő Tudata / AZ OK ÖNMAGUNKBAN VALÓ ELFOGADÁSA Amikor nem hárítod a felelősséget azért, ami veled történik, sem senkire, sem semmire, semmilyen külső erőre és/vagy objektív körülményre, hanem vállalod a felelősséget Magadra, és a történések Okát Önmagadban és csakis Önmagadban keresed (nevezetesen a saját észlelési mintádban). Az az ember, aki Teremtőként ismeri fel Önmagát, azt a Hitet választja, hogy a tudata önmagában Isteni, a tudat maga Isten, a külső valóság pedig az Ő teremtése és kiterjedése.

OBJEKTÍV VALÓSÁG VALLÁSOS MÁGIKUS A TEREMTŐ TUDATA

HITRENDSZER a külső erőkben a különálló a mágia erejében és az Önmagunkban és objektív Felsőbb Erőben a természeti és élő Teremtő Istenben körülményekben mint „felhőn ülő túlvilági erőkkel nagyapóban” kötött szövetségben ÉRTÉK kényelem és igazhitűség és a mágus ereje Feltétel Nélküli külső siker jutalom a Szeretet és túlvilágon Önuralom

STRATÉGIA kevesebb fájdalom bejutni a pontszerűen hatni Tudattal és szenvedés mennybe a valóságra irányítani

MÓDSZER alkalmazkodni / nem vétkezni / információt és az Okot idomulni / betartani a energiát szerezni Önmagunkban keresni, küzdeni parancsolatokat és különféle tudatosan teremteni, vallási normákat csatornákból felelősséget vállalva a tudatállapotunkért

ESZKÖZÖK pénz, hatalom, imák, rituálék, a Szeretet státusz, rituálék betartása, pszichoaktív Technológiája, kontroll, templomlátogatás, szerek, meditációk, önuralom készségei, kölcsönös „jó cselekedetek” misztikus tudatvezérlő kötelezettségek, és „helyes gyakorlatok és eszközök egyezkedés, tettek” szertartások idomulás, manipuláció, hazugság, félelem, védekezés, agresszió

A valóság észlelésének első két módja – az objektív valóságba vetett hit és a vallásos – lényegében az Áldozat/Fogyasztó Tudatának kategóriájába vonható össze. Függetlenül problémái és javai forrásától, az ember azokat Önmagán kívül látja, és emiatt érdemben nem képes hatni rájuk. Az alábbiakban összehasonlító táblázat látható a valóság észlelésének két poláris módjáról a Tudat evolúciójának vonalán – az Áldozat/Fogyasztó Tudatától a Teremtő (istenember) Tudatáig.

*Tudat = hitrendszerek, vágyak, érzések, gondolatok ÁLDOZAT / FOGYASZTÓ TEREMTŐ (ISTENEMBER)

● Az Ok a külvilágban van. ● Az Ok bennem van. ● Elkülönültség a Forrástól ● Egység a Forrással és a és a világtól. valósággal, amelyet Te teremtesz ● A felelősség elutasítása a saját tudatoddal. saját teremtésedért. ● Teljes felelősségvállalás a saját állapotodért, életedért és valóságodért

Alapvető elemek: Erő, Alapvető elemek: félelmek, Belső Igazság, Szeretet, küzdelem és idomulás, a a Tudat Teljessége, a Lélek kontrollálhatatlanság, duális trialitás-tudata (minden dilemmában tudat - elme (rossz/jó, létezik egy új harmadik), a Forrás jelentéktelenség/nagyság, gonosz/jó), belül van, Isten belül van, a Mennyország külső örömforrások (fogyasztó) belül van, „az Isten országa tibennetek és a fájdalom elleni külső védekezések van”, Te a saját valóságod istene vagy, (áldozat), elválasztottság a valóságtól, saját királyságod királya, a fájdalom elkülönültség Istentől. (szenvedés) észlelése jelzésként, az általad teremtett valóság visszajelzéseként, a fájdalom Szeretetté való Átlényegítése.

Jellemző érzések: sértettség, Jellemző érzések: az Erő, bűntudat, szégyen, harag, félelem, Önmagában-valóság, Teljesség, ingerültség, irigység, kapzsiság, Megbékélés érzése, Szeretet, bujaság, gyanakvás, csüggedés, Boldogság, Kegyelem, Elragadtatás, apátia, kétségbeesés, depresszió, Öröm, Ujjongás, Érdeklődés, a Lélek tehetetlenség, céltalanság érzése, rezdülése, a Játék heve, az Élet mulatozás a külső szórakozásokban tüze.

A környezettel való kölcsönhatás A környezettel való kölcsönhatás módja: egyezkedés, kölcsönös módja: Szeretet és Hála, meglátni kötelezettségek, manipulációk, mindenben a saját tükörképünket / kontroll, elnyomás, kritika / a kiterjedésünket, elfogadás, együtt-kritika el nem fogadása, agresszió Teremtés, együtt-Örvendezés, és védekezés, a szakértővé válás mások tapasztalatának tisztelete, a vágya, tanácsosztogatás, Teremtő elismerése a másikban, önérvényesítés mások rovására, a Legfelsőbb igazságosság felismerése megalázkodás, hízelgés, haszonlesés, – mindenki maga teremti valóságát és igazság / bűnösök keresése, aratja le teremtésének gyümölcseit, a nem egyetértők / ellenségek Szeretet és irgalom az ellenség megsemmisítése, harc, iránt - az ellenség megszűnik elkülönültség. ellenség lenni, Hit minden történő dolog tökéletességében, Egység minden létezővel.

Tehát tudatod alapvető szintjei, amelyekből a valóságod épül: a Hit, a vágyak, az érzések, a gondolatok.

Álljunk meg a Tudat Architektúrájánál részletesebben.