8. Gondolatok

A Gondolat – az épület teteje – és Tudatunk mint olyan Architektúrájának csúcsa. A Gondolat által képesek vagyunk felismerni Önmagunkban a valóságunkban zajló minden dolog Okát, segítségül hívva a felismeréshez legfelsőbb, Isteni aspektusainkat, elemezni és szükség esetén kijavítani, reflektálni és elmélyíteni az érzékelést, elindítani a Szeretet áramlását és megteremteni Isten Országának belső állapotát, amely „bennünk van”, az Élő Igazsághoz fordulni és Annak hálás csatornájává és társteremtőjévé válni, átélve a Legfelsőbb Élvezetet, hogy az Élő Igét a világba nyilváníthatjuk. A Gondolat által apró átalakulások és jelentéktelen események láncolatát indíthatjuk el, amelyek végül gyökeresen megváltoztatják hiedelmeinket és meggyőződéseinket, észlelési mintánkat és egész életünket. A Gondolat által felszínre hozhatjuk és összhangba hozhatjuk ellentmondásos vágyainkat – összebékítve az összes csukát és rákot a hattyúkkal. A Gondolat segítségével hozzuk meg sorsfordító döntéseinket, megválasztva fejlődésünk irányát. A Gondolat által uralkodunk érzelmeinken és megéléseinken, állapotainkon és külső valóságunkon, a számunkra szükséges irányba fordítva az események menetét. A Gondolat segítségével keressük és bontakoztatjuk ki tehetségünket, igényeljük, ismerjük fel és mutatjuk fel a világnak Isteni adományainkat, szervezzük meg kapcsolatainkat és lépünk együttműködésre más társteremtőkkel, mesterműként teremtve meg Önmagunkat, segítve az ő kiteljesedésüket, és közösen teremtve meg közös kollektív valóságunkat, közös Paradicsomunkat.

De mindez csak akkor érvényes, ha teremtőkként ismerjük fel Önmagunkat, és nem az „objektív valósággal” küzdő harcosokként (értsd: annak áldozataiként). Ellenkező esetben gondolataink öntudatlan „gondolatdarálóvá” válnak (és alapértelmezés szerint oda térnek vissza), amely a félelmeket, a kétségeket, az Önmagunkba vetett hit hiányát, a túlélésért folytatott harc és a meddő versengés gondolatformáit táplálja. Ismerd fel: itt nem arról beszélünk, hogy „a gondolat anyagi”, és ezért „gondolkodj pozitívan”. A Te gondolataid, a Te gondolkodási mintád – az alsóbb szintek működésének következménye: a Hité, a vágyaké és a megszokott érzéseké. Ezért, ha meg akarod változtatni gondolkodási mintádat – először a tudatod alsóbb szintjeivel kell tisztába jönnöd, kezdve a Hit fundamentumával.

„A pozitív gondolkodás csak azoknál működik, akiknek pozitív a gondolkodásuk. Nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy ne tisztáznánk tudatalatti (tudattalan) hiedelmeinket, meggyőződéseinket, vágyainkat és érzésmintáinkat.”

Ezért pontosan a tudatosság – vagyis saját tudatunk belső tartalmának (hiedelmeinek, vágyainak, érzéseinek) kritikus megértése anyagi valóságunk tükrén és állapotaink, valamint azok valódi okainak reflexióján (a tudatban való visszatükröződésén) keresztül –, pontosan a tudatosság az, amely felismeri és önmagában, saját tudatában keresi a történések okát, képes megváltoztatni gondolkodásunk jellegét, és

megerősíteni státuszunkat mint Gondolkodó Ember és a Teremtés Koronája.

Az átmenet a tudatos gondolkodáshoz, az elme fegyelméhez, amely figyelmünk fókuszát folyamatosan a lényegre irányítja vissza, felkészítve az elmét a belső igazság felismerésére – az állapotaink, az adott pillanat érzéseinek, a függőségeknek és a belső szabadság hiányának, az önuralom hiányának, az ösztönöknek, félelmeknek és a tudatalatti romboló vágyaknak való kiszolgáltatottság igazságára –, egy nem túl kellemes, de az egyetlen olyan igazságra, amely képes elindítani bennünk a mélyreható változások folyamatát – az ebből az igazságból természetesen fakadó bűnbánattal és az új, immár tudatos vágyak születésével –, valamint az mindebből szintén magától értetődően következő tudatos Hit-választás, és mindezt követően a Teremtői Tudatosság és a Szeretet Technológiája folyamatosan bővülő készség- és eszköztárának elsajátítása: a belső ellentmondások összehangolása, az érzésminták átalakítása, a tudat higiéniája, a nézőpont tudatos megválasztása, a Teremtő akaratának kinyilvánítása, az állapot szavak általi megteremtése, a belső párbeszéd a tudat Legfelsőbb formáival: a Lélekkel, a Felsőbb Tanítókkal, a Krisztus-Tudattal, az Atyaistennel és az Istenanyával; az adott körülmények valódi okainak felismerése, a tudatos irányító döntések meghozatala, a valóságból érkező visszacsatolások elemzése, az akarat korrekciója, a tudatalatti – beleértve a nemzetségi – programok gyógyítása és kijavítása, a valóság újrateremtése, társteremtők meghívása, valamint alkotó szövetségek és egyesülések létrehozása más

teremtőkkel a közös értékek alapján, a saját Isteni játékunk kiválasztása és bekapcsolása, az Egyetlen Isten Nagy Játékában való részvétel stb. – íme, ez nyit meg bennünket Legmagasabb Rendű Potenciálunk – az ember igazi megistenülése, a Teremtő-Emberré válás előtt.

Mielőtt tovább olvasnál, tarts szünetet – elemezd: milyen természetű a gondolkodásod? Mennyire tudatos, és mennyire van kiszolgáltatva a tudattalan „gondolatdarálónak”, az „elme fecsegésének”?

Nos? Megszületett benned a vágy, hogy visszanyerd a hatalmat az elméd felett? Nyilvánítsd ki erre az akaratodat. És kezdd el gyakorolni – a figyelmed fókuszának megtartását az érzéseken, a Hit tudatos választását, a tudat higiéniáját, a Teremtői Felelősség visszavételét, az állapot tudatos szóbeli megteremtését, az őszinte imát és a belső párbeszédet Istennel (ezen eszközök alkalmazásának példáit ezen Útmutató végén találod).

És amikor megszerzed az elme fegyelmét, megtanulod az érzéseken tartani a figyelmed fókuszát (különben hogyan ismernéd meg a Szeretetet, a Boldogságot, az Igazságot – hogy az valóban Szeretet, Boldogság és Igazság?!), amikor felfedezed az igazságot, a kellemetlen igazságot, hogy süket vagy az érzésekre, hogy nem ismered sem a Szeretetet, sem az Örömöt, még kevésbé Isten Kegyelmét, hanem éppen ellenkezőleg: tele vagy programozott reakciókkal – félelmekkel, bűntudattal, sértettséggel, kétségekkel és küzdelemmel –, akkor ébred fel benned a vágy, hogy megszabadulj ettől az óembertől Önmagadban,

a benned lévő áldozat-embertől, annak kicsinyes szenvedélyeitől és földi vágyaitól, és hogy megismerd a Valódi Élvezetet – a Feltétel Nélküli Szeretet, az Igazság és az Isteni Kegyelem Élvezetét, amely kibontakozik igazi tehetségedben, az Isten Adományában, amely rajtad keresztül Szeretetként, Bölcsességként, Bőségként árad majd a körülötted lévőkre, a közeliekre és a távoliakra.

És a számtalan meddő kísérlet során, hogy megszabadulj ettől a belső sötétségtől és fénnyé válj, végül arra vágysz majd, hogy Isten legyen.

Te akarni fogod, hogy Isten legyen. Nem azért, mert Ő objektíven van. Nem. Isten szintén a Hit és a vágy gyümölcse, miként minden más is, de Te akarni fogod, hogy Isten legyen, és ezt olyan erősen akarod majd, mert annyira kínzó lesz számodra ez az Önmagadról szóló igazság, a saját semmiséged, az önuralmad hiánya… Akarni fogod, hogy ez a Kegyelem, ez a Legfelsőbb Igazság, ez a Valóság, ez a Szeretet, Aki maga az Isten, feltáruljon benned, és valódi fényként ragyogjon fel benned, a „Fényként, amely a sötétségben volt, és a sötétség nem fogta be azt”.

Te vágyni fogsz az Igazságra, és az Igazság feltárul benned. Fohászkodni fogsz (nem tudva, kihez, a semmibe) – de életben először őszintén, izzó hévvel, nyitott szívvel és célra irányított elmével: