17. Öröm

Szokás volt úgy vélni, hogy az élvezet valami helytelen, erkölcstelen, szégyenletes dolog. Hogy ha a spiritualitásról, a szeretetről, a szentségről és Istenről beszélünk, akkor annak feltétlenül a szenvedésről és a nagy gyötrelmekről kell szólnia.

Isten mindenekelőtt Gyönyör. Krisztus 10 parancsolatot hagyott ránk. És ez nem a «ne ölj és ne lopj» – azok Mózes parancsolatai, az Ószövetség Parancsolatai. Krisztus pedig az Újszövetség 10 parancsolatát hagyta ránk. Ebből 1 parancsolat a Szeretetről szól, és 9 a Boldogság parancsolata. És mi a Boldogság? A Boldogság – a gyönyör legmagasabb foka.

Krisztus csupán egy sajátos utat mutat nekünk a Gyönyörhöz. Nem azt, amelyhez hozzászoktunk. Ő azt mondja – gyönyör és gyönyör között különbség van, és az a gyönyör, amellyel a testedet kényeztetted külső források révén: torkosság, kéjvágy, paráznaság, alkohol, kábítószerek, szórakozás, mások feletti hatalom – rombolt téged, szó szerint felemésztve az energiádat (amelyet, emlékeztetlek, 120 évre kaptál, te pedig arra törekedtél, hogy elpazarold – az egészet – egyetlen hétvége alatt)). Meg hát aligha lehetett ezt élvezetnek nevezni, a külső örömök mindig a kielégületlenség árnyalatát hagyták maguk után, neked mindig kevés volt, mindig többet vártál tőlük – a várakozásban, a végén pedig csalódtál. És minden egyes alkalommal ez a gyönyör

egyre kevésbé és kevésbé volt élvezetes, egyre fakóbbá vált, míg végül a semmibe veszett. Maga a gyönyör megélésének képessége veszett el. Lényegében keserűség volt ez édes csomagolásban.

De van olyan Gyönyör, mondja Krisztus, Legfelsőbb Gyönyör, amely a te természeted sajátja – amely semmilyen külső dologtól nem függ, és amely nem csupán hatalmasabb, mint minden külső élvezet, amit valaha ismertél, – olyan, amely valóban gyönyör-Gyönyör, élvezet a Boldogság fokán, és nemcsak a tökéletes elégedettség és teljesség érzését nyújtja, hanem minden egyes alkalommal egyre erőteljesebbé és sokfélébbé válik. Ez a Gyönyör az igazi – abszolút, feltétel nélküli, örök – Szeretetből, az Isteni Erő érzéséből, Magának az Igazságnak az átéléséből fakad – a Gyönyör a saját Isteni természeteddel, Istennel, a benned lévő Gyönyör magával a Forrásával való egyesülésből.

Pontosan ezt a Boldogság-állapotot nevezi Krisztus Isten Országának, és nyomatékosan hozzáteszi, hogy ne kételkedjünk benne, miszerint ez belső állapotról szól, és nem holmi külső, mitikus, paradicsomi országról:

«Mert íme, Isten Országa bennetek van».

Igen, ez a Gyönyör a részünkről némi erőfeszítést, az akarat megnyilvánulását követeli meg, ezért mondják róla a szentatyák, hogy ez keserű köntösbe burkolt édesség. De gondolj csak bele, az akarat, az önuralom önmagában is gyönyörűséges

dolog. Végeredményben megkapjuk a tökéletes képletet: élvezet, amely növeli a Gyönyört. Az akarat – gyönyör, nem véletlen, hogy az orosz nyelvben a «volja» (akarat) szó a szabadság szinonimája is. Az akarat – gyönyör, hisz oly jó érezni, hogy semmiféle külső kísértés nem uralkodik rajtad, hogy te magad rendelkezel a figyelmeddel, a testi késztetéseiddel, és képes vagy azokra irányítani őket, amire neked van szükséged, nem pedig a mikroflórádnak és a hormonjaidnak (olvasd: démonaidnak). Oly felemelő igazán szabadnak lenni, érezni ezt a szabadságot, élvezni ezt a szabadságot! Az Igazi Szabadságot a pénz és a külső hatalom nyújtotta illúzió helyett. Hiszen lényegében a pénz és a külső hatalom csupán a rabszolgai vágyak kielégítésének eszköze. Az igazi Szabadsághoz és a valódi Gyönyörhöz egyik sem kell – sem pénz, sem hatalom – az igazi Szabadsághoz és a valódi Gyönyörhöz csupán önuralomra van szükség.

És íme, e Gyönyörért vonultak el a szentek a világtól, vállalták az aszkézist, böjtöltek, vitték véghez a szüntelen ima, az oszloposság és a virrasztások hőstetteit – a Gyönyörért, az Önmagadban lévő Istennel való egyesülés Legfelsőbb Gyönyöréért. És az ő szolgálatuknak köszönhetően, amely kiérdemelte ezt a Kegyelmet, ezt a Boldogságot a maga teljes Isteni teljességében, nemzedékek láncolatán át töltve meg a Lélek Kincstárát éppen erre az időre, amelyben nekünk veled megadatott élnünk, arra az időre, amelyet a szentatyák és Maga Krisztus «az eljövendő korszaknak» neveztek, – a szentek együttes

hőstettének köszönhetően nekünk – ma – ez a Gyönyör szinte ingyen adatik meg.

Tőled csupán az kívántatik, hogy kinyilvánítsd akaratodat, végigmenve Krisztus Szeretet-Áldozásán, és egyesülve a benned lévő Istennel, megtisztítsd testedet és lelkedet – külső böjttel, külső önmegtartóztatással, de belül az Igazság és a Lélek igazi lakomájával, a benned lévő Isteni Jelenlét Élő Igéjével, az Istennel való Belső Párbeszéd Élő Igéjével, a Szeretet Gyönyörével, amely nem ismer magához foghatót a megélt mélység, erő és árnyalatok sokféleségének gazdagságában – a lélek remegésétől az Eksztatikus Boldogságig és az Igazság Isteni Kegyelméig, amely az Egyetlen Most pillanatában, a Mindenséggel való Egyesülés aktusában feltárja előtted a Létezés egész többdimenziós és többvilágú képét. Isten Létezését, a Lélek Létezését, az egész Világmindenség Létezését, amely – ebben a pillanatban tisztán látod és egész lényeddel átéled – teljes egészében Benned foglaltatik. Mert Mi Egy Vagyunk.

Isten – Gyönyör. És Isten, mint a Mi Együttes Legfelsőbb Potenciálunk, nem az egyéni érdemeid szerint ajándékozza neked ezt a Gyönyört, hanem Isten Kegyelméből, megváltva lelkedet, testedet és elmédet minden szenvedésből, félelemből és fájdalomból, a bűn és a külsőségektől való függőségek egész szabadságtalanságából, a rád kényszerített és tudattalanul átvett hiedelmek és meggyőződések börtönéből, – felszabadít az Ő Isteni Tudatosságában való Áldozás egyszerű aktusával, valamint a

te részedről történő felismerésével és elfogadásával – Krisztus ezen Megváltó Áldozatának, a Kollektív Krisztusnak, aki meghalt az egész Emberiség bűneiért, az ember igaz természetétől való eltávolodásának minden tapasztalatáért, meghalt óemberként és feltámadt Új Emberként, Megistenültként és Szentként – feltámadt az Örök Életre és a Szeretet, az Erő, az Igazság Isteni minőségeinek Örök Gyönyörére és az Atyával való Örök együtt-teremtésre az Anya kiapadhatatlan Bőségében – feltámadt Benned, Szeretett barátom.